Csak azért tértem vissza, hogy elújságoljam:

végre sikerült a nagy álmom! 2011 februárban már hárman leszünk: egy Boti nevű baba fog minket boldogítani :D (Norbi ugyan még nem tudja, hogy Botinak fogják hívni :), de ez részletkérdés. )

Meg kell mondjam, mióta terhes lettem, teljesen más szemmel nézem a világot.  A főnök idétlenségein csak mosolygok, legfeljebb időnként beszólok neki. (Szerencsére a terhes nőt kőkeményen védi a munka törvénykönyve.) A pasik helyett próbálom átirányítani az agyam a gyerkőcökre, a saját vágyaim helyett a kisbaba igényeire.

Ú, de jó pasi ment el most az ablakom alatt… Hmm…..

Na, szóval, még 2-3 hónapig dolgozok (értsd: meggyőzően tettetem a melót és közben elszórakoztatom magam mindenfélével). Petya már érzi a vesztét, mert hogy ezzel most már tuti biztos, hogy nem lát tőlem semmilyen bikinis vagy monokinis fényképet! Elszálltak a reményei …. :D Már csak abban reménykedik, hogy valami hozzám hasonló paraméterű nőt (értsd: 90-60-88) vesznek fel a helyemre, de erről majd én gondoskodom… ;) Az a Győző nevű, 195 centis, 30-as faszi pont jó lesz… Öröm lesz neki átadni a munkát és a tapasztalataimat. :D